Ma hátrahagyjuk Myvatn környékét és a bálnáiról híres Húsavík városkába megyünk, ahol két program is vár ránk: bálnalesre indulunk valamint itt van a méltán híres fallosz múzeum.
A bálnales jónak ígérkezett, tökéletes idő (izlandi mércével), csodás hajók, sőt mi egy vitorlást kaptunk, így befizettük a pénzt, kértem egy tablettát tengeribetegség ellen és vártuk az indulást.
Kaptunk egy thermo flotation, amolyan életmentő és melegentartó overált, szerintem csak túristák és rákhalászok hordanak ilyet. Mindenki belefért, kivéve Gurzit, aki ugyan felhúzta, de mozogni már nem tudott benne. Kihajóztunk...
Rengetek madarat láttunk, s most először puffinokat közelről, amik a hajó láttán nem elrepülnek, hanem bebuknak a víz alá és látszólag sosem jönnek elő. (Olvastuk, hogy ezek a csodás madarak hatvan méterre is le tudnak menni élelemért.)
S aztán jöttek a delfinek és valóban, láttunk Minke bálnát, ami a kisebbek közül való, de tudjátok, a víz mindent felnagyít :)
Gurzi végül nem bírta tovább, levette az overált, tökéletes időzítéssel, mert kapitányunk fordított egyet a hajón és jól becsapott a víz...
A bálnalesről: összességében megéri az árát. Előtte gondolkoztunk rajta, hogy egyszerűen felszállunk egy menetrendszerinti kompjáratra, hogy majd onnan is látunk halakat. De nem érdemes. A bálnales komoly hajtóvadászatot jelent, amint feltűnik valami nagy hal a látóhatáron, mennek utána, s igazából csak így lehet becserkészni őket.
Húsavik másik látnivalója a falloszmúzeum, ahol pl. az előbbi nagy halak nemesebb szevét is meg lehet nézni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése